A nappalok még igencsak hűvösek és éjszaka a fagyok sem ritkák, az ébredező természet azonban csalhatatlanul jelzi a tavasz érkezését. Ilyenkor megszaporodnak a hobbikertészek feladatai, legyen akár a kertről, akár a szobanövényekről.
A legtöbb szobanövényt évente, vagy néhány évente érdemes átültetni, melyre a tavasz a legalkalmasabb időszak, a tőosztással történő szaporítást szintén ilyenkor érdemes elvégezni. Cikkünk további részében ezekhez a munkákhoz adunk néhány tanácsot.
A szobanövények átültetése
A legtöbb szobanövény télen a nyugalmi időszakát tölti, ezért az átültetéssel érdemes megvárnunk a tavaszt, a növekedési időszak kezdetét. Az ültetés célja, a növények elhasználódott, tömör szerkezetű vált ültetőközegét, jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag talajra cseréljük.
Mindenesetben fontos, hogy figyelembe vegyük a szobanövényünk talajigényét. A hortenziák ültetésével kapcsolatban például köztudott, hogy ezek a növények savanyú talajt igényelnek. Kevesebb tudják azonban, hogy a szobanövények között is akadnak olyanok, melyek savanyú kémhatású virágföldben fejlődnek szépen.
Az olyan népszerű és mutatós szobanövények, mint a medinilla, a gloxínia és az alokázia enyhén savanyú kémhatású talajt igényelnek, a szobai azálea a kimondottan savanyú virágföldet szereti. Nem mindegy a talaj szerkezete sem.
Az anyósnyelv, az aloe vera, a sivatagi rózsa, a majomfa és az elefántláb a nagyon laza, jó vízáteresztő talajt kedveli, ültetésükre a homokkal kevert virágföld vagy a kaktusz földkeverék a legmegfelelőbb.
Az orchideák és a broméliák ugyancsak speciális igényekkel rendelkeznek, számukra a fenyőkéregből, kókuszrostból és durva rostos tőzegből álló orchideaföldet kell vásárolni. A talajon kívül a megfelelő növénytartó kiválasztása is lényeges.
Mindig olyan növénytartót vásároljunk, amelynek az alján vízelvezető lyukak találhatók. A zárt kaspók rossz megoldást jelentenek, mivel a felesleges nedvesség megreked a talajban és gyökérrothadás alakul ki. Ahogy a növény gyökerei elhalnak úgy lesz egyre gyengébb, végül elpusztul.
Maga az átültetés nagyon egyszerű, egyedül arra kell figyelnünk, hogy a gyökerek ne sérüljenek meg. Ehhez óvatosan borítsuk ki a növényt a kaspójából úgy, hogy az egyik kezünket a földlabdájára helyezzük. Rázogassuk le finoman a felesleges földet.
A növénytartó aljába öntsünk egy kevés virágföldet és helyezzük rá a szobanövényünket, majd töltsük fel a tartót a földkeverékkel. Fontos, hogy hagyunk egy néhány centiméteres üres sávot a peremtől, így sokkal egyszerűbb lesz az öntözés.
Szobanövények szaporítása tőosztással
A szobanövények szaporításának egyik legegyszerűbb és leggyorsabb módja a tőosztás. A tőosztás során a növényt önállóan is életképes, gyökérzettel és levelekkel rendelkező darabokra választjuk szét és külön cserepekbe ültetjük, az így nyert szobanövényeket.
Fontos tudni, hogy nem minden szobanövényt szaporíthatunk ezzel a módszerrel, ezeket többnyire dugványozással, esetleg a magvetéssel lehet szaporítani. A manapság népszerű szobanövények közül a flamingóvirág, a vitorlavirág, a buzogányvirág és a rákvirág is alkalmas a tőosztásra.
Mivel a szobanövények a legtöbb esetben érzékenyek a gyökérzetük bolygatására, ezért érdemes a tőosztást az átültetés alkalmával elvégezni, így csak egyszer tesszük ki „stressznek” a növényünket. Amennyiben a szétválasztáshoz valamilyen vágóeszközt is használunk, fontos, hogy éles és steril legyen, így megelőzhetjük a betegségek kialakulását.
Ha a művelet közben sérül a gyökérzet, a sérüléseket kezeljük faszénporral vagy gombaölő szerrel. Miután sikerrel szétválasztottuk a darabokat, ültessük el őket az átültetésnél részletezett módon, ezt követően pedig neveljük tovább a fiatal növényeket, a kifejlett példányokhoz hasonlóan.
Bízunk benne, hogy sikerült néhány hasznos tanácsot adnunk a szobanövények gondozásához. Sikeres kertészkedést kívánunk!
Kép forrása: Freepik.com
