Az újépítésű házakban egyre elterjedtebb a hőszivattyú használata, de az utóbbi években a már meglévő fűtési rendszer korszerűsítésére is gyakran választják. Habár meglehetősen magas a bekerülési költsége, energiahatékonysága miatt néhány év alatt képes visszahozni az árát. Egy jól karban tartott rendszer pedig akár 30-40 évig is kiszolgálhatja a családi igényeket, így hosszú távon hoz jelentős megtérülést a befektetésünk.
Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a hőszivattyú telepítésével kapcsolatban, amit mindenképp érdemes tudni, ha fűtési rendszerünk korszerűsítését tervezzük.
Milyen elven működik a hőszivattyús fűtés?
A hőszivattyú azon a fizikai elven működik, hogy a melegebb közeg mindig hőt ad át a hidegebbnek, ezáltal hőáramlás jön létre. Ezt figyelhetjük meg például akkor is, amikor kivesszük a húst a fagyasztóból és akár egy tál meleg vízbe, akár a hűtőbe rakjuk kiolvadni. A víz egy idő után kihűl majd, a húsunk pedig kiolvad. A hűtőben szintén végbemegy ez a folyamat, csak épp jóval lassabban.
A hőszivattyú pedig a külső levegőből, a talajvízből, vagy épp a földből elvont hő segítségével fűti fel otthonunkat. Ha meglévő fűtési rendszerünket korszerűsítjük vele, akkor jó eséllyel a radiátorunkban keringetett víz melegítésével.
A hőszivattyús fűtés folyamata és részei
A hőszivattyú működése négy lépésből áll, amelyeket különféle berendezések hajtanak végre. Emiatt a rendszer alapvetően nagyobb helyigényű, mint a hagyományos fűtőberendezések, például gázkazánok. Ezt érdemes számításba venni akkor is, ha fűtési rendszerünk korszerűsítését tervezzük. Előfordulhat például, hogy a gépészeti helyiségünk kibővítésére, vagy áttervezésére lesz hozzá szükség.
Párologtatás
A párologtatóban a hűtőközeg nagyon alacsony hőfokú, folyékony halmazállapotú gáz, ami így a környezetétől, akár a kinti hideg levegőtől is képes hőt elvonni. A hőmérséklet és nyomás változására halmazállapotváltozás is bekövetkezhet, ami további hőenergia felszabadulásával jár. Ez kerül bevezetésre aztán a kompresszorba.
Sűrítés
A sűrítés hatására még több energia szabadul fel a felmelegített és halmazállapotot váltott hűtőközegből. Ez tovább növeli annak fűtőértékét.
Cseppfolyósítás
A sűrített hűtőközeg a kompresszorból átkerül a hőszivattyú rendszernek abba a részébe, ahol hőenergiáját átadhatja a lakás fűtővizének. Ez kerül majd be a radiátorokba és végső soron fejti ki hatását a lakás levegőjének melegítésére. A hőenergiájától megfosztott hűtőközeg a kondenzátorban lecsapódik és folyékony állapotban kerül vissza a rendszer elejére.
Oldódás
Az utolsó lépésben egy expanziós szelepen keresztül a még meleg hűtőközeg visszakerül a rendszer elejére. Az alacsony nyomású oldalon jelentősen lehűl és a folyamat kezdődik elölről.
A hőszivattyú működési elvének köszönhetően rendkívül energiatakarékos és ezáltal költséghatékony is. Egy jól megtervezett rendszer ugyanis képes ellátni egy családi ház és minden benne lakó melegvízigényét. Ehhez ráadásul 70-75%-ban a környezetéből vonja el a szükséges hőenergiát, a maradékot pedig a kompresszió során állítja elő.
A hatékony működés érdekében fontos az épület kialakítása, megfelelő szigetelése, illetve a fűtési rendszer típusa is. A hőszivattyús rendszerekhez például többnyire a padló- és felületfűtést ajánlják, mivel ezek esetében maga a felület is tartja a hőt. Ezáltal ugyanakkora hőmérséklet eléréséhez akár kevesebb energia is elég.
Mire érdemes figyelni, ha meglévő fűtési rendszerre kötjük a hőszivattyút?
A hagyományos gázkonvektorok nem alkalmasak a hőszivattyú használatára, de ha otthonunkban melegvizet keringető radiátorok gondoskodnak a megfelelő hőmérsékletről, kombinálhatjuk őket hőszivattyúval. Ez, ahogy említettük is, nem fogja az ideális hatékonyságot nyújtani, egy jól megtervezett rendszer azonban képes lesz biztosítani a fűtéshez és általános szükségletekhez elegendő melegvizet. Nem minden hőszivattyú alkalmas azonban erre, a radiátoroknak ugyanis legalább 50-70 fokos vízre van szüksége a fűtéshez. Döntés előtt ezért mindenképp egyeztessünk egy energetikai mérnökkel, aki hatékony megoldást tud nekünk ajánlani.
Mekkora megtérülésre számíthatunk?
Ez attól is függ, hogy milyen korábbi fűtési módszert akarunk hőszivattyúra cserélni. Összességében azonban elmondható, hogy a fa- vagy széntüzeléses kályháknál, kazánoknál és a gázkazánoknál is jóval kedvezőbb áron gondoskodik fűtésünkről a hőszivattyú. A megtérülés mértékét befolyásolja továbbá az is, hogy levegő-víz, esetleg geotermikus változatot választunk. Utóbbi esetben ugyanis egy gázkazánhoz képest akár 60%-os költségcsökkenést is elérhetünk, habár ennek magasabb a kiépítési költsége is, így hosszabb idő alatt hozza vissza az árát.
Mielőtt belevágunk egy ilyen nagy beruházásba mindenképp érdeklődjünk helyi energiaszolgáltatónknál a választható lehetőségekről. A hőszivattyú berendezések üzemeltetéséhez ugyanis használhatjuk a H vagy GEO tarifát is, még tovább csökkentve kiadásainkat. Egy energetikai mérnök pedig további hasznos tanácsokat adhat arra vonatkozóan is, hogyan optimalizálhatjuk új fűtési rendszerünket a jobb hatékonyság érdekében.
