EPS szigetelés: mikor válaszd, mikor ne?

Ha épp azon gondolkodsz, mivel szigeteld a házadat, akkor jó helyen jársz. Ma az EPS szigetelés lesz a téma, amiről szinte biztosan hallottál már. De vajon tényleg ez a legjobb választás minden esetben? Cikkünkben alaposan körül járjuk, mikor érdemes ezt az anyagot választani, és mikor kell más megoldások után nézni. Tarts velünk!

Mi az az EPS szigetelés, mit kell tudni az alapanyagáról?

Az EPS szigetelés nem más, mint az expandált polisztirol hab, közismertebb nevén a hungarocell. Ezt az anyagot apró polisztirol gyöngyökből állítják elő, amiket vízgőzzel felfújnak, majd összepréselnek. Az eredmény egy könnyű szerkezetű tábla, ami tele van levegővel. És pont ez a levegő az, ami miatt az EPS ilyen kiváló hőszigetelő anyag. Az alapanyaga, a polisztirol, kőolajszármazék, ami elsőre talán nem hangzik túl környezetbarátnak, de fontos tudni, hogy az EPS élettartama alatt rengeteg energiát takarít meg, ezzel kompenzálva a gyártás során felhasznált erőforrásokat.

Milyen előnyei vannak az EPS szigetelésnek?

Az EPS szigetelésnek számos előnye van, ezért is olyan népszerű:

• Kiváló hőszigetelő képesség: A benne lévő nagymennyiségű, zárt cellákban lévő levegőnek köszönhetően rendkívül hatékonyan gátolja a hő áramlását.
• Könnyű súly: Nagyon könnyű vele dolgozni, és nem terheli meg túlzottan a szerkezetet.
• Kedvező ár: Más szigetelőanyagokhoz képest általában olcsóbb, ami jelentős költségmegtakarítást jelenthet.
• Egyszerű beépíthetőség: Széles körben elterjedt és egyszerűen beépíthető, ami csökkenti a munkadíjat.
• Tartósság: Megfelelő beépítés esetén hosszú évtizedekig megőrzi szigetelő képességét.
• Formastabilitás: Nem zsugorodik, nem deformálódik az idő múlásával.
• Nedvességállóság: Nem szívja magába a vizet, így nem penészedik és nem rohad.

Melyek az EPS szigetelés hátrányai?

Persze, minden éremnek két oldala van, az EPS szigetelésnek is vannak hátrányai:

• Diffúziós ellenállás: Nem túl páraáteresztő, ami bizonyos falszerkezeteknél problémát okozhat. Erről majd részletesebben is szó lesz, mivel ez egy nagyon fontos szempont!
• Érzékenység oldószerekre: Nem tolerálja az oldószereket, így csak vízbázisú ragasztókkal és festékekkel kezelhető.
• UV-érzékenység: Közvetlen napfény hatására lebomlik, ezért védőréteggel kell ellátni.
• Tűzveszélyesség: Bár égésgátló adalékanyagokat tartalmaz, magas hőmérsékleten éghető.

Milyen EPS szigetelés típusok vannak, mi ezeknek a jelölése?

A MesterekFutára webáruházban is elérhető EPS szigetelőanyagokat terhelhetőségük és hőszigetelő képességük alapján különböztetik meg. A jelölésükben szereplő szám a nyomószilárdságra utal, ami megmutatja, mekkora terhelést bír el az anyag összenyomódás nélkül. Minél nagyobb a szám, annál terhelhetőbb a lap.

• <50 Ezek a legkevésbé sűrű, legpuhább EPS lapok, amiket jellemzően üregkitöltésre vagy olyan helyekre használnak, ahol nem éri őket jelentős mechanikai terhelés. Pl. könnyűszerkezetes falak belső szigetelése.
• 50-100 – homlokzati szigetelés, mérsékelten terhelhető: A leggyakrabban használt típus. Ideális homlokzati szigetelésre, mert kellően szilárd, de mégis könnyű vele dolgozni. Ezen belül is az EPS 80 a sztenderd.
• 100-150 – normál mértékben terhelhető szigetelés: Ezek a típusok már nagyobb nyomószilárdsággal rendelkeznek, így például padlószigetelésre, vagy lapostetők szigetelésére is alkalmasak, ahol mérsékelt terhelés várható.
• 150-200 – különösen terhelhető EPS szigetelés: Ezek a legkeményebb, nagy nyomószilárdságú lapok, amiket lépésálló padlókhoz, ipari padlókhoz, vagy nagy forgalmú területeken lévő tetők szigetelésére használnak.
• Grafitos EPS: Ez egy speciális típus, amibe grafit adalékanyagot kevernek. Ennek köszönhetően a grafitos EPS hőszigetelő képessége 15-20%-kal jobb, mint a hagyományos fehér EPS-é, vékonyabb rétegben is ugyanazt a hőszigetelést biztosítja. Drágább, mint a sima EPS, de ahol a vastagság kritikus, ott megéri a befektetést.

Milyen helyzetekben érdemes EPS szigetelést használni?

Az EPS szigetelés sokoldalú anyag, ami számos helyzetben kiváló választás lehet:

• Tégla, beton falak homlokzati szigeteléseként: Ez a leggyakoribb felhasználási területe. Az EPS 80 vagy a grafitos EPS kiválóan alkalmas arra, hogy jelentősen csökkentse a fűtési és hűtési költségeket.
• Lapostetők szigetelésére: A megfelelő nyomószilárdságú EPS (pl. EPS 100 vagy EPS 150) ideális választás lapostetők hőszigetelésére.
• Lépésálló padló szigetelésként: A nagyobb sűrűségű EPS típusok (pl. EPS 100 vagy EPS 150) kiválóan alkalmasak lépésálló padlók szigetelésére, ahol a padlóra jelentős terhelés hárul.
• Garázsok szigetelésére: Ha fűteni szeretnéd a garázst, az EPS jó választás lehet a falak és a födém szigetelésére.
• Ipari létesítményekbe: Nagyobb vastagságban, vagy magasabb nyomószilárdságú kivitelben ipari épületek szigetelésére is használják.

Milyen helyzetekben nem érdemes EPS szigetelést használni, mit válassz helyette?

Vannak azonban olyan helyzetek is, amikor az EPS szigetelés nem a legmegfelelőbb választás. Fontos, hogy ilyenkor más anyagokat válassz, hogy elkerüld a későbbi problémákat.

• Vályogházak szigetelésére: A vályogházak falai “lélegeznek”, azaz páraáteresztők. Az EPS zárt cellás szerkezete miatt gátolja a pára kijutását a falból, ami nedvesség felhalmozódásához és penészedéshez, szerkezeti károsodáshoz vezethet. Helyette válassz szálas szigetelőanyagot, például kőzetgyapotot, amely páraáteresztő.
• Vegyes anyagokból – pl.: tégla + vályog – készült falak szigetelésére: Hasonló okokból, mint a tiszta vályogházaknál, a vegyes falazatú épületeknél is problémát okozhat az EPS párazáró képessége. Ilyenkor is a szálas anyagok, mint a kőzetgyapot vagy a fagyapot a jó megoldás.
• Vályogházat tetőtér szigetelésére: A tetőtérben is kulcsfontosságú a pára megfelelő kezelése, különösen vályogházaknál. Az EPS itt is akadályt jelenthet. Inkább fúvott cellulóz, kőzetgyapot vagy fagyapot alkalmazása javasolt.
• Szinte légmentesen szigetelt épületekre: Modern, szinte légmentesen szigetelt házaknál, ahol gépi szellőztetés biztosítja a levegőcserét, az EPS is alkalmazható. Azonban ha nincs gépi szellőzés, és extrém módon lezárjuk a házat EPS-sel, az a pára belső felhalmozódásához vezethet. Fontos, hogy az épület “lélegezni” tudjon, vagy legyen megfelelő szellőzés biztosítva.
• Lábazati szigetelésként: A lábazat a ház legalsó része, ami fokozottan ki van téve a nedvességnek és a mechanikai sérüléseknek. A hagyományos EPS nem elég ellenálló ide. Helyette XPS (extrudált polisztirol hab) vagy lábazati kőzetgyapot javasolt, amelyek sokkal jobban bírják a nedvességet és a terhelést.

Reméljük, most már sokkal tisztább a kép az EPS szigetelésről, és arról, mikor érdemes, és mikor nem érdemes használni. Ha bizonytalan vagy, érdemes a MesterekFutára szakembereivel konzultálni, mielőtt belevágsz a szigetelésbe.

képek: envato.com