Sokakat ér váratlanul, amikor évekkel ezelőtt lezártnak hitt tartozás miatt újra fizetési felszólítást kapnak. Ilyenkor az első kérdés szinte mindig az, hogy meddig kérhetik számon az elmaradt számlákat, és mikor évül el a követelés. Dr. Nagy Rudolf ügyvéd cikke.
Az ilyen helyzetekben könnyű hibázni. Hiszen egyetlen válaszlevél vagy kisebb befizetés is elegendő lehet ahhoz, hogy az elévülés újrainduljon.
Ebben a cikkben megismerheti, milyen szabályok vonatkoznak a követelések elévülésre. Mikor tekinthető egy tartozás jogilag elévültnek, és milyen lehetőségei vannak annak, aki évekkel később szembesül egy régi számla behajtásával.
Érdemes tudni, hogy az elévülés soha nem automatikus. Sok múlik azon, hogyan reagálunk az első megkeresésre. Az alábbiakban ügyvédi nézőpontból foglalom össze a legfontosabb tudnivalókat azok számára, akik szeretnék elkerülni a felesleges fizetéseket és jogi kellemetlenségeket.
Mikor évül el egy követelés
A polgári jog szerint az elévülés azt jelenti, hogy bizonyos idő elteltével a követelés ugyan fennmarad, de jogilag már nem kényszeríthető ki. A hitelező ilyenkor nem érvényesítheti igényét bírósági úton, például fizetési meghagyással vagy végrehajtással.
Az egyik legfontosabb tudnivaló, hogy az elévülési idő általános szabályként 5 év, de több esetben ennél rövidebb határidő vonatkozik a tartozásra.
Az 1 éves elévülés a legtöbb mindennapi szolgáltatásnál érvényesül, például
- a vezetékes és mobiltelefon-előfizetéseknél,
- Internetszolgáltatásoknál,
- kábeltelevíziós díjaknál,
- SMS- és mobiladat-forgalomnál, valamint
- parkolási bírságok és fuvarozási díjak esetén.
Ezeknél az elévülés az esedékesség napjától számított 1 év alatt következik be, ha a jogosult ez idő alatt nem indít pert vagy fizetési meghagyást.
A közüzemi díjak (például a gáz-, víz- vagy villanyszámlák) esetében az elévülési szabályok az elmúlt években több alkalommal módosultak. Korábban rövidebb határidők voltak érvényben. Most azonban a 2023. szeptemberétől keletkezett tartozások esetében ismét az 5 éves elévülés lett az irányadó.
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a követelések elévülési ideje követelésfajtánként eltérhet. Egyes közüzemi tartozások esetében ez mindössze 2 vagy 3 év, míg az áfatartozások végrehajtása jellemzően 4 év alatt évül el.
Ugyanakkor vannak olyan igények, amelyekre 10 éves elévülési határidő vagy jogvesztő határidő vonatkozik.
Mi szakíthatja meg vagy indíthatja újra az elévülést
Az elévülés lényege, hogy ha a jogosult meghatározott időn belül nem érvényesíti a követelését, elveszíti a bírósági úton történő kikényszerítés lehetőségét. Ugyanakkor az elévülési idő újraindulhat, ha a felek magatartása ezt indokolja.
Tapasztalataim alapján az adósok gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy egyetlen jognyilatkozat vagy apró lépés is elég ahhoz, hogy az elévülés megszakadjon, és az időszámítás elölről kezdődjön.
A 2014. március 15. után kötött szerződések esetében az új Polgári Törvénykönyv szűkebbre vonta azok körét, amelyek az elévülést megszakítják. Jelenleg csak az alábbi cselekmények minősülnek megszakító hatásúnak:
- jogerős fizetési meghagyás kibocsátása, bírósági perindítás, ha az eljárás érdemi határozattal zárul,
- végrehajtási eljárás megindítása, az adós fizetést teljesít vagy írásban elismeri a tartozást,
- a felek egyezséget kötnek vagy módosítják a kötelmet, a jogosult bejelenti a követelést csődeljárásban,
- a felszámolási eljárás megindítása.
A 2014 előtt keletkezett követelésekre még a régi Polgári Törvénykönyv szabályai irányadók. Az akkori gyakorlat megengedőbb volt. Így az elévülést megszakíthatta akár
- egy írásbeli fizetési felszólítás,
- egy telefonos egyeztetés vagy egy e-mail is, amennyiben a követelés egyértelműen beazonosítható volt.
Ez a szabályozás ma már nem alkalmazható, de sok régebbi ügyben még mindig döntő jelentőségű lehet. Fontos, hogy a követelés engedményezése például amikor egy bank átadja a tartozást egy követeléskezelő cégnek az önmagában nem szakítja meg az elévülést csak akkor, ha az megfelelő módon fizetési felszólítást tartalmaz.
Mi történik, ha a követelés már elévült
Ha egy követelés elévült, az nem szűnik meg, de jogi úton már nem érvényesíthető. A hitelező ilyenkor nem kényszerítheti ki a fizetést. Az adós pedig jogosan hivatkozhat az elévülésre. Gyakori hiba, hogy valaki félelemből mégis fizet, holott a tartozás már régen elévült. Ilyenkor a befizetett összeg visszakövetelése szinte lehetetlen.
Ha a hitelező ennek ellenére fizetési meghagyást bocsát ki vagy végrehajtást kezdeményez, az adósnak rövid határidőn belül írásban kell reagálnia, és hivatkoznia kell az elévülésre. A bíróság ugyanis ezt nem vizsgálja automatikusan. Csak akkor, ha az adós kifejezetten megemlíti.
Ügyvédként javaslom, hogy aki elévült tartozással kapcsolatban kap megkeresést, mindig kérjen jogi tanácsot, mielőtt bármilyen lépést tesz. Egy időben tett nyilatkozat vagy válaszlevél évekre lezárhatja a kérdést.
Hogyan védekezhetünk a régi számlakövetelésekkel szemben
Az első és legfontosabb lépés, hogy ellenőrizzük, mikor történt utoljára érdemi jognyilatkozat vagy fizetés. Ez dönti el, hogy a követelés valóban elévült-e, vagy még érvényesíthető.
A második lépés, hogy semmilyen nyilatkozatot ne írjunk alá ügyvédi ellenőrzés nélkül. Különösen részletfizetési megállapodást vagy tartozáselismerést. Egyetlen aláírt dokumentum is elég lehet ahhoz, hogy az elévülés újrainduljon.
A harmadik lépés, hogy minden iratot gondosan megőrizzünk, mert ezek később döntő bizonyítékként szolgálhatnak. Ha valakit évekkel később keres meg egy követeléskezelő, érdemes írásban kérni a követelés részleteit. Például mikor keletkezett a követelés, mi az alapja, és indult-e már eljárás az ügyben.
Miért fontos ügyvédhez fordulni elévült követelés esetén
Álláspontom szerint a legfontosabb, hogy senki ne hagyja magát nyomás alá helyezni. Sok behajtási megkeresés elévült tartozásra épül. Ezért minden esetben célszerű ügyvédhez fordulni, mielőtt bármilyen lépést teszünk.
Kép forrása: (canva.com / AI)
